Kiállítás és tárlatvezetés: 40 fok , Siófok, Kálmán Imre Emlékház emeleti kiállítóterme, megtekinthető egész nyáron:

Hétfő: zárva
Kedd-péntek: 10:00-12:30 és 13:00-17:00
Szombat: 10:00-14:00
Vasárnap: 10:00-14:00

A tárlatvezetés: a Múzeumok Éjszakája programsorozat részeként, 17 órától tárlatvezetést tartok 40 fok című önálló kiállításomon. A bemutatott munkák közönséggel való interakciója kerül a fókuszba. Az egyes művek a közönséget is bevonó, játékos megismerése során feltárulnak azok rétegei, szellemi és érzelmi dimenziói. A személyes történetek mellet, műhelytitkok és társadalmi kérdések, valamint filozófiai tartalmak mentén kerülhetünk közelebb a képekhez és magunkhoz.

Közös Nevező

 

Kiállításunk nyílik Siófokon, a Kálmán Imre Kulturális Központ emeleti kiállítótermében. A tárlatot Fazakas Réka, a Műcsarnok kurátora nyitja meg, közreműködik Egerszegi Virág és Pécsi Tibor.

Baky Péter megnyitószövege, mely elhangzott JelenLét című kiállításomon.

„Jelen lét”

Jó kis cím, egy kiállításhoz!

Forgatva a szavakat, jelentésüket, tudomásul kell vennem, hogy az alkotó, aki eme címet adta a kiállításának nem véletlenül adta, bár lehet, hogy más céllal, mint ahogy én gondolom.

Könyv Kata fiatal festőművésznő, (s női mivolta okán mindig az is marad), ugyan is megkerülhetetlenül jelen van a Magyar Kortárs Képzőművészet mindennapjaiban s ez a festői lét már most letette azokat a művészeti alapokat melyre egy remek, teljes életmű épülhet. Hogy ez az életmű mit is foglal majd magában, milyen szeletet hasít ki magának majdan a kor kortársi képzőművészetéből ez oly távoli, hogy nem lehet, nem érdemes vele foglalkozni!

Amivel foglalkoznunk kell az a jelen, a jelen lét, annak a képzőművészeti misztériumnak a léte mellyel óhatatlan szövetséget kötünk, Könyv Kata művei között!

Könyv Kata festőművész több műfajban alkot, készít grafikákat, festményeket, puha, vagy majdnem puha képeket, művészkönyveket, kvázi plasztikákat, részese performance jeleneteknek és fest! Pontosabban elsősorban fest s a többit e mellett, ebből fakadóan, ennek kisérőjeként műveli.

Ez az, a festés, ami Könyv Kata művészetét elsősorban meghatározza, amit ő maga is a fenti flotta vezérhajójának tekint! FEST végig nagybetűvel, ecsettel, festékkel, egyéb kiegészítő eszközökkel, vászonra, bár a mű hordozó anyagának van a legkisebb jelentősége, de mi a szakmán belül azért tudjuk, hogy van! A Festő útját járja, a Festészet útját járja, a régi útjelzőkkel, a régi út jellemzőivel.

A művei egy sajátos keveredése a fotó alapvetésű, ábrázoló festészetnek, a szürrealisztikus ábrázolásnak, látásmódnak (félreértések elkerülése végett véletlenül sem fotónaturalizmus, fotórealizmus, fotó alapú hordozóról van szó)! Itt a fotó csak, mint gondolati, kompozíciós alap, eszmei indító van jelen, nem feltétlenül lemásolandó közvetítőként, ha jelen van! Bravúrosan, szinte spontán módon, jeleníti meg az eddig inkább csak a fotó eszköztárában megjelenő „a pillanat varázsának” nevezhető művészeti elemet! Még akkor is ez az érzésem amikor lehet, hogy az alkotásnak semmiféle fotó előtörténete nincs, pusztán csak az alkotó rácsodálkozása a látványra. Ettől is kapnak, közvetítenek művei egy sajátos idegenbeli jelenlétet, egyfajta kívülállást, melyből egyénenként minden szemlélő más és más érzelmi státuszt állíthat fel, de engem a befogadót arra kényszerít, hogy ellentmondásként talán, de legyek részese a műnek! Legalább is számomra van egy ilyen szürreális lelki üzenete is Könyv Kata festészetének!

Művei többnyire egy köztes absztrakciót képviselnek azt a pillanattöredéket, melyet a fotó ragadhatott ki ugyan a valóságból, a pillanatot, amit a tárgy, a személy, a kompozíció megfestve közvetít Könyv Kata-i módon, csak az ő festészetére jellemző rezdülésekkel, érzelmi telítettséggel, megteremtve ezt a sajátos Könyv Kata-i aurát! Legyen ez egy maszkos portré, egy használt szappan darab, egy a fürdőszoba tükrén átsejlő figura, vagy éppen az ecsetre csurgatott víz. Ezen töredékekből áll össze festményei, művei által létrehozott történet, a mese, film, vagy divatos szóval egy klip, egy filmtöredék. Egyetlen mozdulatlan pillanatba merevedve meséli el a történetet sajátos festői eszközeivel. Mindezen csodához azonban elengedhetetlenül szükséges egy érző, kíváncsi, érdeklődő befogadó, aki képes rákapcsolódni erre az érzelmi, intellektuális vibrációra!

Első pillantásra mondhatnánk Könyv Kata képeit nézve, hogy egy újabb fotó alapú ábrázoló festészet. Azonban, ha átgondoljuk a fentebb leírtakat s kellő nyitottsággal fordulunk munkáihoz egyértelművé válik, hogy ez jóval több ennél, ez egy átgondolt, érzelmileg és intellektuálisan is átgyúrt festészet!

Lehet, hogy talán egyszerűbben eljutunk a lényeghez, ha Őt magát idézem festészetéről: „Képalkotásomra jellemző egy ún., harmadik hatás elve, amely, mint egy vizuális „montázs” alakulhat ki a szemlélőben. Munkáim több fizikai és gondolati réteget mozgatva, az egyéni asszociációs mezőben lépnek működésbe. Ebben a játékban részt vesz a néző és a médium, valamint az installálás és a képi motívum egyaránt”

Tehát elvesz valamit a jelen világból, ezt érzelmileg, értelmileg, tehetségével megtámasztva átformálja, formába önti, megjelenik benne a véleménye, művet alkot, majd megosztja velünk a befogadóval, hol kényszerítve arra, hogy a művel eggyé válva, akár egy valamire koncentrálva, akár csapongva szárnyalva az általa felvetett, elénk tárt lehetőségeket felhasználva, száguldjunk, ernyedten lebegjünk ebben az általa teremtett új minőségben. Kiegészítő alkotó elemei lehessünk alkotásainak! Ezzel együtt nyilván nem egyformán ítélünk, fogadjuk be, el, vagy éppen nem, festészetét, de ettől válik izgalmas kalanddá művészetének mélyebb megismerése. Művészete egy újabb lehetőséggel bővíti számunkra azt a lehetőséget, hogy másként, más módon lássuk mindazt, ami körül vesz minket, amiben élünk!

Könyv Kata nem bonyolítja a végtelenségig a képalkotást, festészete hagyományosan egyszerű, színekben visszafogott, árnyalt festészet! Viszont ettől mondanivalója cseppet sem csorbul, sőt egyértelműbbé válik s ezzel megkönnyíti a befogadó dolgát is. Képeivel könnyű lehet együtt élni, mert mint az előző korok művészete is rólunk, szól, nekünk szól, egy általa, művészete által is, ismét reflektorfénybe kerülő régi, új műfaj képviselője Ő! Festőművész!

Ma ehhez nem kevés bátorság szükségeltetik, több okból, csak néhányat említve, a számítógéppel, videóval, okos telefonnal, egyéb új elektronikus hordozók, létrehozók napi megjelenésével, számtalan új eszköz sorakozott az ecset mellé, jósolva előre vetítve a hagyományos művészetek halálát, nem következett be! A teljesen idiótán értelmezett egyenjogúság okán amatőrök (ők a kevésbé veszélyesek, lévén belőlük kellő tehetség, szorgalom, alázat okán bármikor lehet profi), dilettánsok tömege állít ki minden nap festőművészként, írja névjegyére, hogy festőművész, teheti, senki nem kéri számon tőle, hogy mióta, mi okán. Ugyanakkor, ha én azt írnám a névjegyemre, hogy agysebész vagyok, valószínű lecsuknának, hát, ha még operálnék is. Pedig nem kevesebbet kell tanulni a festőművészetet sem, hogy hitelesen, hivatásos művészként írhasd oda!

De ne legyünk ünneprontók, több okból sem!

Ünnepeljük a 8 község elhatározását, vállalását, a legendás „Látás brigád” feltámasztását, ha már szép emlékű Baranyai László barátunk ezt nem is érhette meg, de biztos örömmel konstatálja odafenn, ezt az „Új látásnak” nevezett vállalkozást! Sok sikert, kitartást hozzá!

Ünnepeljünk egy festőművésznőt, Könyv Katát, akinek kiállítása bizonyára többfajta érzést, véleményt csihol ki belőlünk befogadókból, de az leszögezhető, hogy munkálkodása észrevétlenül nem maradhat! Nem maradhat, mert értékes, érdekes, lebilincselő, figyelemfelkeltő, sajátos s nagyon jó! Mára méltán megkerülhetetlen része a Magyar Kortárs Festészetnek!

Ezzel a gondolattal ajánlom figyelmükbe, ezt a remek kiállítást!

Balatonkenese. 2019. 02. 26.

Baky Péter festőművész

JelenLét

Kiállításom nyílik Kölesden, február 27-én, szerdán! Minden érdeklődőt sok szeretettel várok!

TOP-5.3.1-16-TL1-2017-00002
„A helyi identitás és kohézió erősítése
Tolna megye 8 településének
irodalmi, képzőművészeti és zenei hagyományainak visszatanításával”
A Tolna Megyei Önkormányzat fontos feladatának tartja a Tolna megyei identitás erősítését, ezért – a fenti projekt keretében – közösségfejlesztési és identitás-erősítő programokat valósít meg Sióagárd, Harc, Kölesd, Medina, Szedres, Tengelic, Sárszentlőrinc és Pálfa településeken.
„A helyi identitás és kohézió erősítése Tolna megye 8 településének irodalmi, képzőművészeti és zenei hagyományainak visszatanításával” című projekt keretében az érintett települések közösségi életének feltárásán és erősítésén túl a megye értékeit bemutató és népszerűsítő, közel száz kulturális és közösségfejlesztő program valósul meg 2021 tavaszáig az alábbi öt területen: közösségfejlesztő, zenei, irodalmi, képzőművészeti, értéktári programok.
„Új Látás”
A képzőművészeti vonal keretében egyik célunk, hogy Baranyai László (1938 – 1989) népművelő kultúra- és közösségformáló munkáját felelevenítsük, és az általa elképzelt alapokat felhasználva, a mai korra igazítva és továbbfejlesztve újjáélesszük.
A projekt „Új Látás” képzőművészeti vonalának programjai az alábbiak:
Nyitó kiállítás – Könyv Kata festőművész munkáiból a Kölesdi Kismegyeházán
„Alkotni jó” - laikus helyi érdeklődők ismerkedhetnek a különböző képzőművészeti technikákkal foglalkozások keretében
Alkotó tábor - alkotótáborok megyei kötődésű képzőművészek részvételével
Hónap műtárgya - szubjektív előadás-sorozat egy-egy megyei kötődésű kortárs alkotóval, aki bemutatja saját alkotását és egy alkotást a kölesdi képtár anyagából
Kirándulás - Tolna megyei művészek munkáit tartalmazó gyűjtemények megtekintése
Záró kiállítás - kiállítás a megyében fellelhető, a Tolna megyei kötődéshez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokból

László Melinda írása, A kép tekintete című kiállításom megnyitószövege a Kulter.hu-n.

http://kulter.hu/2018/07/mind-melyebbre-fokuszalva/

Kor kiállítás a Nádor Galériában.

Színdaráló Kolozsvárott

Kolozsvárott is bemutatkozik a Színdaráló művésztelep. Az elmúlt két év anyagát mutatja be a Miszla Art a Reményik Sándor galériában, a kiállítás egy hosszabb lélegzetvételű erdélyi turné első állomása.

Munkahelyi kiállítás

2018 szeptemberétől a székesfehárvári Tóparti Gimnázium és Szakközépiskola szaktanára vagyok. Harmadmagammal kezdtem idén ebben az intézményben tanítani, számunkra bemutatkozó tárlatot szervezett az iskola.

Visszhangok

Visszhang a kiállításról:
https://www.ujmuveszet.hu/2018/08/a-kep-tekintete-konyv-kata-kiallitasa
László Melinda, Mind mélyebbre fókuszálva című megnyitószövege:
http://kulter.hu/2018/07/mind-melyebbre-fokuszalva/

Boldog karambol

Szeretettel várlak debreceni kiállításomra!

Szombathy Bálint megnyitóbeszéde, mely elhangzott Könyv Katalin Kívülvalóság című kiállításának a megnyitóján, Magyar Műhely Galéria, Budapest, 2017. április 5.

Astor Piazzola Maria de Buenos Aires című operájának egyik záró jelenetében hat fiatal nő sminkeli, avagy festi be arcát fehérre és feketére, úgy meredve az előttük álló üres kottatartókra, mintha azok tükrök lennének. Lévén, hogy a kottaállványok keretein át lehet látni, a tükör itt valójában a nézőtéren ülők tekintete. Egy metafizikai tükörhártya, melyen összeér a színészek és a közönség szempillantása. Ezáltal a színpad „belülje” és a nézőtér „kívülje” – ez a színház létezése óta létező klasszikus felállás – mintha megbillenne egy kissé. Érezzük, valami átszakad, a térsíkok és a valóságok egymásba csúsznak.

Valamilyen hasonló érzés vagy benyomás keletkezik a szemlélőben Könyv Kata képeinek láttán is, már az első másodpercekben. A többségében szokatlan, atipikus képkivágatok gyorsan tudtunkra adják, hogy a művész látásmódja a kimozdulásra épül azokból a sztereotípiákból, melyek az emberi test ábrázolását, megközelítését jellemzik. A másságot itt elsősorban nem a stílus adja, hanem a filmes értelemben vett képkocka kereteinek meghúzása: mi az, amit látni szeretnénk egy emberi testből, és mi az, amit nem? A valóságot részesítjük előnyben, vagy a valóság megszépítését? Könyv kendőzetlenül mutatja be a tárgyául választott alakokat, melyek a média húsdarálójában ténylegesen tárgyakká silányulnak. Megmutatja, hogy mindent lehet másképp is tükröztetni, mint ahogyan azt a tömegízlést kiszolgáló tömegkommunikáció belénk esztergályozza.

„A tartalom és a forma egyensúlya, mélységi összefüggéseinek kutatása alkotja munkám pilléreit”, írja Könyv, és ezt a vallomást a kiállításon három meggyőző példával erősíti meg. Mindhárom esetben a tér adottságainak a művészet kontextusán kívül létező minőségeire épít, egymásba ojtva a képsíkot a háromdimenziós tárgyi világgal. A tárgyegyütteseket jellemzően nem ő maga szerkeszti össze, hanem valós állagukban „szedi fel” őket, olyan talált tárgyakként, mint annak idején Marcel Duchamp a biciklikereket vagy az üvegszárító vasfogast. Ám Könyv Katát nem csak a valóságukból kiragadott egyedi objektek érdeklik, hanem rendszereket kitevő szerkezetiségük is. Megnyitja a galéria falát és máris átlép abba a kiterjedésbe, amit a fehér lemezek mindeddig szigorúan eltakartak. A belső képi valóság ráilleszkedik a külső tárgyi valóságra, megteremtve azt a szituációt, amelyben új nyelvi és tartalmi minőségek alakulnak ki. A belső és a külső motívumok összebújnak, és jól érzik magukat egymásban. Megszűnik a kétoldali metafizikai tükörfelület, amely mindeddig elválasztotta őket. Ezzel együtt a médiumok is egymásba omolnak, és a festmény hirtelen egy installáció részévé válik, szervesen épülve a környezet belső valóságába.

Kívülvalóság – mondja Könyv, s ezzel el kívánja vonatkoztatni az anyagiságában megnyilvánuló festészetet a festészetről való gondolkodástól, vagyis a festészet ideájától. Maurice Blanchot idézi, aki szerint „a kívül kerülés örökös vonzása megakadályozza, hogy rögzíthessük a kint és a bent között húzódó elválasztó vonalat”. Könyv rálépett erre az ingoványos, bizonytalanságokkal teli talajra. Kiállítása izgalmas kaland e kies bölcseleti vidéken, melyet nem is lehet, de nem is kell tudományosan definiálni. Ami megadatott, az a hősi tánc a tiszta költészet eszméjének őrlángja körül.

Szombathy Bálint

Elhangzott Könyv Katalin Kívülvalóság című kiállításának a megnyitóján, Magyar Műhely Galéria, Budapest, 2017. április 5.     

Kívülvalóság

Mindenkit szeretettel várok!

Kiállításom nyílik Kívülvalóság címmel, Budapesten, a Magyar Műhely Galériában, április 5-én, 18 h-i kezdettel. A kiállítást megnyitja: Szombathy Bálint szépségkutató, közreműködik: Havai Gábor, zenész.
A kiállításról:

Könyv Katalin: Kívülvalóság

Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájában vagyok másodéves doktorandusz hallgató, vizuális kutatásaimban kiemelt szerepet tölt be a különleges együttállások, koincidenciák vizsgálata - a festészetben és peremterületein -, valamint a festmények helyspecifikus installálásának kérdése. A hagyományos technikák mellet egyéb hordozókat és festészeti kifejezésformákat kutatva hozom létre munkáimat, melyekre jellemző az ironikus és önkritikus szemlélet.

A kiállítás anyaga a kívül kerülés vonzásában a kontempláció festészeti minőségeinek kutatására fókuszál. A kiállítás címe reagál a foucault-i „kivülvaló gondolatára” [la pensée du dehors], amely egy Maurice Blanchot-ról írott esszéjének vezérmotívuma. E gondolat szerint a kívül kerülés örökös vonzása megakadályozza, hogy rögzíthessük a kint és bent között húzódó elválasztó vonalat. A kiállított tárgyak helyzete a galéria terében, illetve a „Puha képek” síkhoz és érzékeléshez való viszonya is a fenti gondolattal rokoníthatóak.

A „Kívülvalóság” cím vizuális világom, festészeti felfogásom groteszkbe hajló, egyéni realizmusára is reflektál, mely ironikus jelleggel viszonyul a köznapi, jelenkori vizuális környezetre. Az önkritikus attitűd kiterjed a festészet mediális adottságaira és reagál a festő-lét, illetve a „megfestettség” állapotára.

A kiállítás középpontjában - személyes miliőből kiindulva - profán, sok esetben különös együttállásokban megjelenő motívumok állnak. Azok a formai és gondolati egybeesések foglalkoztatnak, melyek mintegy érzékelési és asszociatív montázsként lépnek működésbe egymással és a befogadóval.  Az egyes művek alkotóelemei, technikai sajátosságai (mint pl.: a hordozó és a festék fizikai sajátosságai) részei ennek a szellemi szinten létrejövő találkozásnak, mely párhuzamba állíthatók a foucault-i „kívülvaló gondolatával”. Nincs jelen közvetlenül a műben, azon kívülre gravitál és működik tovább.

Boldog új évet kívánok mindenkinek!

A 2016-os esztendőt új képeimből készült válogatással búcsúztatom.

A Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájában most fejeztem be a 3. szemesztert. Nagyszerű tapasztalat számomra a doktori képzés, munkáim által minden kedves érdeklődő bepillantást nyerhet gondolataimba, festészeti kutatásom fázisaiba. Fogadjátok szeretettel válogatott munkáimat az elmúlt félévből!

Fruzsi mecsikkel, 40x30 cm, olaj, vászon

Tesók, 40x30 cm, olaj, vászon

Kép Istvánnak, 60x80 cm, olaj, vászon

 Növény-nő, 120x60 cm, olaj, vászon

 Miska, 50x70 cm, vegyestechnika, farost

 Trófea I-II. 14x7 cm, olaj, fatábla

 Trófea I. 14x7 cm, olaj, fatábla

 Trófea II. 14x7 cm, olaj, fatábla

Változó viszonyok, 80x100 cm, vegyestechnika, vászon

 Sorskép, 220x200 cm, akril, olaj, vászon

Greco és én, 220x200 cm, akril, olaj, vászon

 Anyajegyek emlékbe, 60x40 cm, olaj, vászon

Bemártva, 100x80 cm, vegyestechnika, vászon

Primavera Rustica

PRIMAVERA RUSTICA

Könyv Kata Barcsay-díjas festőművész (jelenleg a PTE MK doktorandusz hallgatója), kiállítása a pécsi Civil Közösségek Háza Gebauer Galériájában (Pécs, Szent István tér 17.) látható. Az olaj, vászon képekből álló tárlat, a művész elmúlt tíz, alkotói évéből válogat egy tavaszi merítéssel. Az indusztriális, álomszerű, metafizikai tereken át, a közérthető kritikai felütéseken keresztül, a személyes hangvételű portrékig látható válogatás képeiből. Festészetére jellemző a tradícióval való kapcsolat és a lényeglátó, őszinte, olykor rusztikus gesztusok. Művei személyes miliőből indulva, sajátos iróniával, a szélesebb értelmezési horizont felé tartanak és csatlakoznak a kortárs művészeti diskurzusba. A festői nyelv egyedisége és a gondolati felvetések okozta dinamika az, ami az egyes munkák sokszor keserédes feszültségét adják. A szuggesztív terek, megragadó és különös tárgyi együttállások megállítják és diskurzusra hívják a nézőt ebben a rusztikus tavaszban. Primavera Rustica, a kritikus tavaszünnep.

A kiállítást megnyitja: Dr. habil Nyilas Márta

Megnyitó időpontja: 2016. április 13, 18h.

A kiállítás megnyitóján, a Faciotípia című performanszt előadják: Kiss Adél festőművész, Könyv Kata festőművész, énekel: Tóth Emília

A performansz Ariadné fonala mentén indul, a női minőségek kérdéseire és a festészet nyomhagyó szerepére reflektál.

A tárlat 2016. április 13-tól, május 10-ig, hétköznaponként 9-19 óráig látogatható.

Agylap és puha képek címmel hamarosan (dec 11-én, 17:30-kor) kiállításom nyílik Budapesten, a Madách színház Tolnay galériájában, a tárlatot megnyitja: Szabó Imola Julianna író. A kiállítás az Élet és Irodalomban megjelent Agylap című rovatom válogatása, amit a Puha képek ciklus kísér! Nagyon sok szeretettel várok minden kedves érdeklődőt!

Bekeverünk

Új kiállításon mutatom be festményeimet, az elmúlt 3 év terméséből, munkatársammal, B. Gömbös Ilonával. Megnyitó a Pestszentimrei Közösségi Ház galériájában, január 14-én, szerdán, 18 órakor.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Képek a megnyitóról, köszönöm, hogy ennyien eljöttetek, s ekkora szeretetben lehettem!

Ódor katalin a PIK ház igazgatónője

Domonkos Klaudia és Casanelli Nicole szavaltak.

 Máté Nóri furulyázott.

a kiállítást megnyitotta: Láda Erika, a Kapocs iskola igazgatója

 Máté Nóra közreműködő

 Csendélet

 Munka és kiállító-társammal, B. Gömbös Ilonával

 A képeket köszönöm Kelemen Veronikának!